Metek Dolgozat.

Metek Dolgozat.

Számsorok végtelen halmaza,

Egyenletek örült kavalkádja.

Egyenletek szálnak,

Képletek rebbenek.

Fejemhez kapok,

Istenem ments meg!

Orkánként támadó számsorok,

Őrültként számoló diákok.

Számológépek kattogása,

Ceruzák tollak sercegése.

Az idő pereg, rohan,

Aj, az idegroham!

Az idő kegyetlenül lejárt,

Őszülő hajam kihullott már.

Remegő kézzel fáradt tekintettel,

Dolgozatom a tanár asztalára teszem.

Túl a szivárványon.

Túl a szivárványon.

Álomszép táj,

Csodás világ.

Álmok tengerén,

Remény hajója száll.

Mesés szerelmek,

Csodák tárháza.

Ám ha egyszer túlmerészkedsz,

A szivárvány csillámporán.

Rideg valóság szele csap meg,

Romlott világ és halál.

Összetört álmokon taposó,

Komor törött szárnyú bukott angyalok.

Te állsz ott egymagad,

Álomból ébredő gyermekként.

A szemed könnyre fakad,

Miközben csendben beleolvadsz ebe a világba.

Gyilkosság.

Gyilkosság.

Mélyről törő gyűlölet,

Sötét magányból kitörő őrület.

Szélcsendből feltámadó orkán,

Dühöngő hurrikán.

Bánat, Harag, Gyűlölet,

A halál csak felnevet.

Kés villan, Vér fröccsen,

Örült kacaj röppen.

Se megbánás,

Se kegyes könyörület.

Boldogságban úszó őrület.